Sokszor nem értjük, mi nem világos a férfiaknak egy ilyen kérdésből – annak ellenére, hogy persze ezeket (szinte) sosem szabad szó szerint érteni. Merthogy mit is jelent a fenti kérdés? Mondjuk azt, hogy: Ugye jól áll ez a ruha? Vagy esetleg: Ugye milyen sokat fogytam az utóbbi időben? Esetleg: Ugye szerinted is meg kellene vennem?

Nos, az esetek elnyomó többségében a kérdésre nem az általunk várt válasz jön. (Itt csendben megjegyzem, hogy néha én is elrontom az ilyen jellegű kérdések értelmezését. Emlékszem, amikor a „Szerinted hogy áll ez a harisnya?” kérdésre azt válaszoltam, hogy „Nem előnyös neked az ilyen mintás harisnya, szerintem ne vedd fel”, mire a reakció kb. annyi volt, hogy „Márpedig szerintem igenis jól áll”… Ezen a ponton már tudtam, hogy a kérdés valójában mást jelentett, még akkor is, ha a kérdező egyébként tudhatta volna, hogy híresen – hírhedten? – őszinte választ szoktam adni, ha csak lehet. Itt újfent kiderült, hogy ez nem mindig jó ötlet.)

Visszatérve az eredeti kérdésre és annak „megfejtéseire”: itt mondhatni intralingvális fordításnak kellene történnie a célszemély részéről, azaz jelen esetben magyarról magyarra kellene magának lefordítania az elhangzott mondatot.

Természetesen fordítás kapcsán nem ez a fajta fordítás szokott eszünkbe jutni, hanem a klasszikus interlingvális, amely eltérő nyelvek között történik. És bár valóban ezt tekinthetjük a fordítás legelterjedtebb módjának, a többi talán kicsit „fura” típusnak is van létjogosultsága.

Roman Jakobson 1959-es tanulmányában (On Linguistic Aspects of Translation) a fordítás három típusát különbözteti meg. Az előbbi kettőt, azaz az interlingvális (nyelvek közötti), az intralingvális (nyelven belüli), valamint az interszemiotikus, azaz jelrendszerek közötti fordítást.

Az interlingválist ismerjük, de a másik kettőre azért nézzünk néhány példát! Nem tudom, találkoztatok-e már gyerekek számára készült egyszerűsített olvasmányokkal. Nos, azok tökéletes példái az intralingvális fordításnak – az eredeti művet ugyanis egy másik nyelvezetre kellett lefordítani, de attól még magyarról magyarra. Ugyancsak ilyennek tekinthető az is, amikor egy opera librettójából felirat készül (már ha a felirat és a librettó nyelve megegyezik), ugyanis jó esetben a feliratba nem kerül bele minden, amit a színpadon énekelnek, csupán annak egyszerűsített változata.

Az interszemiotikus fordításra pedig kitűnő példa lehet egy irodalmi mű megfilmesítése, színpadi adaptációja vagy éppen egy abból készült képregény, de természetesen a vizuális mellett aurális fordítások is léteznek, így például egy irodalmi mű ihlette zenemű (pl. A diótörő) ugyancsak interszemiotikus fordításnak tekinthető.

Gondoltátok volna, hogy a fordításnak ilyen sokféle típusa van?

Ha érdekel Jakobson műve, itt megtaláljátok:

Roman Jakobson (1959): On Linguistic Aspects of Translation: https://web.stanford.edu/~eckert/PDF/jakobson.pdf