Ha már fordításról beszélgetünk, érdemes elgondolkodni azon, mit is csinál az ember, ha fordít? Ezzel persze nem mi leszünk az elsők, hiszen számos kutatót megihletett már a téma, köztük Vinay és Darbelnet párosát is, akik meghatározták a legfontosabb fordítási eljárások listáját (1958). Természetesen számos egyéb felosztás található már azóta, de érdemes ezekkel elindulnunk.

Eljárásaink közül az első a kölcsönzés, ami főként egy már korábban említett problémára, a reáliák kérdésére jelenthet megoldást, azaz akkor, amikor a célnyelvben hiányzik az, amit a forrásnyelven kifejeztek, ÉS szeretnénk, ha a forrásnyelvi kultúra jelenléte érezhető lenne a fordításunkban (azaz nem keresünk kulturális megfelelést és körülírást sem alkalmazunk). Amikor tehát valaki meetingel, home office-ban van, vagy éppen munka után iszik egy shot-ot (a fordításában), akkor a kölcsönzés módszerével élt.  

Második eljárásunk nem más, mint a tükörfordítás. Erre vajon mikor lehet szükség? Nos, leginkább akkor, amikor szó szerint nem szeretnénk kölcsönözni, viszont magát a szerkezetet meg szeretnénk tartani. Jó példa rá a felhőkarcoló szavunk, ami az angol skyscraper tükörfordítása.

Harmadikként érkezik a szó szerinti fordítás. Ha maga a terminus elhangzik, az ember nem szokott túl minőségi megoldásra számítani, hiszen csak a laikusokról vagy a kezdőkről gondoljuk azt, hogy a szó szerinti fordítás eszközével élnek. Pedig, ha egy nyelvcsaládon belül fordítunk, például angolról németre, akkor előfordulhat, hogy változatlanok maradnak a szintaktikai funkciók, azaz valóban szó szerint követi a célnyelvi megoldás a forrásnyelvit.

A következő, szám szerint negyedik eljárás a szófajváltás. Ez hol kötelező, hol pedig fakultatív, annak függvényében, hogy milyen a nyelvek közti kapcsolat. Ha például az angol mondat úgy hangzik, I wish you were here, a magyar leginkább úgy fogalmaz: Bárcsak itt lennél, azaz valóban grammatikai csere valósul meg.

Nem a szófaj az egyetlen, amit változtathatunk, hanem a nézőpont is. Az ötödik fordítási eljárás éppen erről, azaz a nézőpontváltásról szól. Ez gyakorlatilag olyan lexikai átváltás, ahol a forrásnyelvi jelentést a vele ellentétes célnyelvi jelentéssel cseréljük fel (Klaudy 2014). Tehát itt az ellentétesség a kulcs. Nagyon jó példa erre a magyar és az angol között az angolok klasszikus udvariasságára alapuló példa. Míg magyarul könnyedén mondjuk, hogy ő egy elég csúnyácska lány, addig az angolban ez kb. úgy fog szerepelni, hogy nem túl szép… 

A hatodik eljárás a teljes átalakítást jelenti, amely olyan összetett szerkezetek lexikai átváltására alkalmazható, mint például a megszólítások, közmondások vagy bizonyos reáliák. S hogy miért? Mert bizonyos nyelvek nyelvi rendszerei teljesen eltérnek egymástól, így előfordulhat, hogy az előbb említett eszközök közül egyik sem fog működni. Vegyük például azt a szóláshasonlatot, hogy esik, mintha dézsából öntenék. Angolul ez így hangzik: it’s raining cats and dogs. Amint látjuk, a két megoldás köszönőviszonyban sincs egymással, mégis ugyanazt jelentik. A fordító más megoldással nem igen élhet, ismernie kell mindkettőt, ha a magyar és az angol nyelv között fordít. (Persze mondhatja, hogy szakad az eső, de akkor stilisztikai szempontból károsodik a szöveg.)

Végül jöjjön a hetedik! (Figyelitek? Az eljárások heten vannak, mint a gonoszok. Ennek a mondásnak a fordítása vajon milyen kategóriába esne?) Ez az utolsó eljárás az adaptáció. Ha egy olyan szituációt kell lefordítanunk, ami nem létezik a célnyelvi kultúrában, akkor adaptálnunk kell a szóban forgó szituációt a célnyelvi kultúrára.  Például nálunk létező szokás a betlehemezés. Viszont, ha angolra fordítjuk ezt a szót, némi nehézségbe ütközünk, hiszen Angliában ez a szokás nem létezik. Ellenben ott a carol singing, ami hasonló és épp illik a szituációba.

Ugye, hogy nem is olyan egyszerű és magától értődő tevékenység a fordítás? Ahogy haladunk, ez egyre nyilvánvalóbb lesz. Találkozzunk a jövő héten is!

Bővebben a témáról:

Vinay & Darbelnet (1958): Stylistic Comparée du Français et de l'Anglais

angol fordítás: https://www.scribd.com/document/392494205/1a-Vinay-Darbelnet-1958-A-Methodology-for-Translation-Transl-by-Sager-Hamel-1995#