Mi kell elsősorban egy tolmács munkájához? A bejövő hang – érkezhet az evidens válasz. Pedig bizony a mimika és a testbeszéd is rengeteg információt hordoz, azaz ha „vakrepülésben” ülünk a kabinban, az nagyban nehezíti a munkánkat.
Egy meglehetősen régi, még a 70-es években született és azóta nagyon híressé vált elmélet szerint a hozzánk beérkezett üzenetek csupán 7%-a táplálkozik ténylegesen szavakból, 93%-nak nonverbális gyökerei vannak, 55% a testbeszédből, 38% a hangszínből táplálkozik. Természetesen a számadatokkal lehet vitatkozni, azt azonban saját tapasztalatomból is alátámaszthatom, hogy ha nem látjuk az előadót, akkor az általa elmondottak rengeteg veszteséget szenvednek, hatásuk jóval kisebb lesz, valamint sokkal nehezebb lesz figyelemmel követni az elhangzottakat. Szemmozgáskövetéses vizsgálatokkal pedig arra is rávilágítottak már kutatók, hogy a tolmácsok beszédértését nagyban segíti, ha nemcsak egyszerűen látják az előadót, hanem közeli képet kapnak az arcáról (ha nincs közvetlen rálátásuk), ugyanis a szájmozgás, vagy úgy is mondhatnám, a szájról olvasás megkönnyíti a beszédértést.
Miért? Egy jó tolmács nem ért mindent hallás alapján?
Lehet, hogy csalódást okozok, de bizony vannak olyan helyzetek, amelyek komoly kihívás elé állítják az embert, beszéljen bármilyen jól is egy idegen nyelvet. Én is találkoztam már olyan thai előadóval, akinél teljesen biztos voltam abban, hogy thai nyelven beszél, csak akkor lett gyanús a helyzet, amikor a thai tolmács nem kapcsolódott be a kommunikációba. Akkor ébredtünk rá a kabinban, hogy ezek szerint a nyelv, amit használt, valamiféle angol volt. Ilyenkor pedig nem elég a fülünkre hagyatkozni, a szemünkkel is a lehető legtöbb információt kell begyűjteni.
Lehet ilyen vizuális információforrás a már említett szájmozgás, de persze nem szabad elfeledkezni a mimikáról és a testbeszédről sem. Sőt! Az is kiemelten fontos, hogy ne csupán az előadóra legyen rálátásom, hanem a közönségre is, ugyanis egy tolmács számára az is fontos adalék, hogy a hallgatóság miként reagál az elhangzottakra. Bólogat, jegyzetel? Ebben az esetben valószínűleg minden flottul megy, hiszen követi és érti az előadást. Hátrafelé fordul, nézi a tolmácskabinban ülőket? Látszik a szemén, hogy valami nem tiszta neki? Ha ez a helyzet, akkor elképzelhető, hogy nem követem jól az előadást, vagy éppen nem érthető módon fogalmaztam, rossz terminológiát használtam.
És persze ott van még a ppt vagy egyéb vetített előadás, videó, amit ugyancsak látnom kell. Hiszen hiába utalgatnak egy képre; ha nem látom, úgy elég nehéz a hozzá kapcsolódó magyarázatot hitelesen átadnom. Elég egyszerűen arra gondolnunk, hogy mi történik, ha az előadó a képen látható személyre utal, de én nem látom, hogy az illető férfi vagy nő. Hogyan fogom szépen előadni a fejtegetést angolul, ha egyszer sem használhatok személyes névmást?
Mi következik mindebből? Legfőképpen az, hogy mindig, minden körülmények között ragaszkodjuk ahhoz, hogy a lehető legjobb rálátást kapjuk a teljes eseményből. Tehát olyan helyre kerüljön a kabin, ahonnan jó rálátásom nyílik mindenre. És ha például a rendezvényszervezőnek ez nem tetszene, magyarázzuk el neki, hogy ez a megértést, ezáltal a jó minőségű tolmácsolást szolgálja, és nem az a célja, hogy rivaldafénybe kerüljenek a tolmácsok. Ha nem sikerül megfelelően elhelyezni a kabint, akkor sincs tragédia, hiszen jó minőségű kameraképből is dolgozhatunk. Pontosabban kameraképekből. Ugyanis, ha igazán gondos és odafigyelő a szervezés, ez adott esetben két-három különböző kameraállást jelent, azaz külön képen követhetem a beszélőt, a kivetítést, valamint a teljes termet.
Nem szabad elfeledkezni arról, hogy a fent leírtak távtolmácsolás esetén kiemelten igazak. Tehát ha rábólintunk egy olyan megoldásra, amivel távolról kapcsolódunk be egy eseménybe, azaz fizikailag nem tartózkodunk egy teremben, akár egy városban vagy országban sem az előadóval és hallgatóságával, akkor is hozzá kell tudnunk férni a vizuális információkhoz. Olyan platformmal vagy szoftverrel sosem szabad dolgozni, ami vizuális inputot nem vagy nem elégséges minőségben és mennyiségben biztosít. Ha ugyanis ez történik, könnyen lehet, hogy tolmácsolásunk kívánnivalót hagy maga után, azaz elképzelhető, hogy ránk sütik a „rossz tolmács” bélyeget, pedig csupán arról volt szó, hogy nem voltak megfelelőek a tolmácsolási körülmények. Utólag azonban már hiába magyarázkodunk. Kérdezzünk és állapodjunk meg előre a munkavégzésünkhöz elengedhetetlen feltételekben! Ha pedig nem tudják azokat biztosítani, inkább ne vállaljuk az adott munkát! Még mindig jobb, ha kiesik egy-két ilyen felkérés, mintsem hogy rossz hírünk keljen az ügyfeleink körében…
Ezzel és még sok hasonló izgalmas témával találkozhatsz az Online Fordítónapokon, ahol öt napon keresztül a fordító-tolmács szakma legkiemelkedőbb alakjai osztják meg az érdeklődőkkel értékes tapasztalataikat. Ha bármilyen szinten érdekel a fordítás-tolmácsolás világa, ne maradj le erről az egyedülálló eseményről! A lenti gombra kattintva most INGYENESEN regisztrálhatsz!
